Elismerésem! Nem sajnáltatás ez, hanem tényközlés és őszinteség jó "ismerősök" között. :-) Az a baj, hogy fizikailag sosem voltam erős, a munkám sem olyan. Pl. ma, szombaton, 5 óra intenzív német óra után elfáradtam. Nem bírtam rávenni magam testedzésre. Sem az órán ülés, sem a tanulás nem "testbarát" tevékenység. Az órákra készülés sem az. Pedig gyalog járok, nem is tudok vezetni. De ez nem elég. Az egész életem zárt panelban, osztálytermekben, és 3-4 utcában zajlik. Ezért sincsenek olyan változatos képeim, mint neked és Andrásnak. Pedig sosem unatkozom, csak nem megfelelő mozgásokat végzek. Nyáron előfordult, hogy reggel fél órát voltam lenn a kutyával, és ennyi volt a természet. Mintha börtönben lennék. Tolvajnak érzem magam, amikor munkába menet mások kerítésén keresztül fotózok... :-)

Válasz

Most már értem. Sajna nekem is vannak mozgásszervi problémáim már 40 éves korom óta. Beletörődtem mert az orvosok megmondták, hogy ez nem gyógyítható csak enyhíthető a fájdalom. Úgyhogy nem is foglalkozok vele. Pl. vasárnap reggel úgy becsípődőt, hogy se ülni se állni nem tudtam majd egy kataflán beszedése után már egy 3 m ezüstfenyő átültetésébe kezdtem és ma estére végzek is vele.Persze közben még pihenésként játszottam az unokákkal, két 2,5 és egy 4,5 évesek. Na nem akarom sajnáltatni magam csak azt akarom mondani hogy ha leültem jobban jobban fájt ezért szép lassan elkezdtem dolgozni és észre se vettem mikor múlt el a fájdalmak úgy bele merültem a munkámba.

Válasz

Irigyellek! Ez lenne a normális. Én az iskolában dolgozom ki magam, itthonra már nem marad erőm, ill. folytatom az iskolában abbahagyott munkát. Ez a család szempontjából nagyon rossz, bár nagyok már a fiaim. Már régóta betegeskedek, pedig még csak 50 éves vagyok. A legrosszabb a mozgásszervi problémám, a reuma és a lumbágó isiásszal. Ezzel nehéz rohangálni, pedig pici másodikosaim ugyancsak mozgékonyak. Este 7-8 órára érek haza, ezért nincs sok időm a géphez ülni. Most hétfőn pedig elkezdődik egy 90 órás intenzív német tanfolyam, még annyi időm sem lesz, mint eddig volt. Pedig nagyon szeretek idejárni! :-)

Előzmény

Válasz

Mondhatnám én is, hogy sokszor 48 a 24 nyugdíjas létemre, de én akkor vagyok beteg ha nem csinálok semmit. A számítógépet is csak pihenésre használom.

Válasz

Ami engem illet, értem, és sajnálom, hogy egy nap nem 48 órából áll. El sem jutok idáig, annyi a munka. De a gép mindig a kezem ügyében van, és a kattintás nem tart sokáig - általában. Sajnálnám, ha megszűnnénk!

Válasz